Szinte hetente kapok ilyen vagy ehhez hasonló kérdéseket. Sokatokat foglalkoztat az, hogy milyen a jó növényi olaj és miért olvashatjátok olyan sok helyen, hogy egyes növényi olajok károsak.

Most lerántom a leplet azzal kapcsolatban, hogy valóban lehetnek-e károsak a növényi olajok és ha igen, akkor melyikeket kerüld el az egészséged védelmében!

Először is tisztázzunk valamit!

A növényi olaj egy összefoglaló név, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy bizonyos olajos magvakból készült olaj. 

DE!

Maga a növényi olaj kifejezés egyáltalán nem tükrözi azt, hogy az adott olajat milyen technológiával készítették, mennyire avatkoztak bele az összetételében (adtak-e hozzá például adalékanyagot), illetve a sajtolás után végrehajtottak-e rajta bármilyen beavatkozást.

Ez most elsőre egy kicsit bonyolultnak tűnhet, de hidd el, hogy nem az! Sokkal egyszerűbb, mint gondolnád! A félreértések abból adódnak, hogy néhány gyártó hajlamos elfedni, elhomályosítani egy-egy tényt és elhihetetni a vásárlóival azt, hogy az olaja más, mint valójában.

Kezdjük az elején! Milyen technológiával készülhetnek növényi olajok?

Melegen sajtolás

Melegen sajtolást jelent a hagyományos, az őrségi vagy a stájer elnevezés is, bár ezt nem mindig tüntetik fel a palackokon/honlapokon. Ez az eljárás abból áll, hogy a magokat megtisztítják, sóval és vízzel elegyítik, majd az így kapott masszát magas hőmérsékleten lepirítják. Ezután követekzik a sajtolás, vagy más néven olajütés, melynek valóban nagyon régre nyúlik vissza a hagyománya. Már a világháborúk idején is alkalmazták ezt a technológiát.

Magával a technológiával nincsen semmi baj, a végeredmény egy ízletes, zamatos olaj, de amikor egészségmegőrzés céljából történik a fogyasztás, azaz a jótékony hatásait szeretnéd élvezni, akkor ne ezt az olajat válaszd. A készítés során alkalmazott magas hőmérséklet ugyanis károsíthatja az értékes összetevőket, így élettani hatás szempontjából a melegen sajtolt változat kevésbé értékes, mint a hidegen sajtolt.

Hidegen sajtolás

El is érkeztünk a másik feldolgozási technológiához. Ezt a technológiát jól ismerem, hiszen ezzel készülnek a saját sajtoló üzemünkből kikerülő GastrOlaj olajok is. 

A technológia lényege, hogy a magok megtiszítás után kerülnek a gép és a sajtolás során az olaj hőmérséklete nem emelkedik 40°C fok fölé, illetve a sajtolás során nem használunk semmilyen adalékanyagot. Ahogy látod, itt nem alkalmazunk magas hőmérsékletet, így a sajtolás során meg tudjuk őrizni az olajos magvak értékes vitamin és ásványianyag tartalmát.

Finomított növényi olajok

Amikor arról olvasol, hogy a növényi olajok mennyire károsak az egészségedre, mennyi bajt okozhatnak, akkor kérlek légy nagyon figyelmes és alaposan olvasd el a cikket. Már nagyon sok témába vágó cikket küldtek el nekem az olvasóim, hogy nézzem meg én is, hogy miket írnak a növényi olajokról. Alapos áttanulmányozás során mindig arra jutok, hogy az ilyen cikkek nagyrésze a hidrogénezett növényi olajokkal foglalkozik és azok káros hatásaira hívja fel a figyelmet.

Mire gondolok pontosan?

A növényi olajok egy harmadik készítési módja az, ahogy a legtöbb háztartásban megtalálható étolajat készítik. A sajtolás után az olaj különböző vegyi folyamatokon megy át, mely során többek között szagtalanítják és megnövelik az eltarthatóságát. Különböző vegyi anyagokat alkalmaznak a nagyobb kihozatal és a nagyobb eltarthatóság érdekében.

Az ilyen növényi olajok fogyasztása okozhat számodra egészségügyi kockázatot.

+ 1 feldolgozási mód

Van még egy dolog, amiről írni szeretnék neked. A növényi olajak fogyasztása egyre népszerűbb lett az elmúlt években. Köszönhető ez annak, hogy az emberek egyre tudatosabbakká váltak, egyre jobban odafigyelnek önmagukra és az egészségükre.

Ma már egyre több olyan cég jelenik meg, aki növényi olajakat készít. Némelyik nyíltan megmondja, hogy milyen technológiával dolgozik, némelyik árnyaltan utal rá, de olyan is van, aki szándékosan próbálja félrevezetni a vásárlókat.

A céljuk gondolom a nagyobb kihozatal elérése, vagyis az, hogy ugyanakkora mennyiségű magból nagyobb mennyiségű olajat tudjanak előállítani. Mert bizony jelentős különbség van kihozatal szempontjából a melegen sajtolás és a hidegen sajtolás között.

A magas hőmérséklet hatására a melegen sajtolásnál több olajat tudnak kisajtolni egy adott mennyiségű magból, míg a hidegen sajtolásnál értelemszerűen kevesebbet. Ezt tapasztaljuk mi is, hiszen mi kizárólag hidegen sajtolással foglalkozunk és látjuk azt, hogy nem tudjuk olyan alacsony áron adni a valódi hidegen sajtolt olajat, mint ahogy néhányan kínálják a melegen sajtolt olajat. De vállaljuk ezt a különbözetet a minőség kedvéérét és nem higítjuk fel az olajat, vagy kezeljük magas hővel a kihozatal növelése érdekében.

Van azonban egy másik módszer is, mellyel ezidáig nem sokat foglalkoztam. Tény, hogy volt már róla szó, de most itt is szeretném kiemelni.

Ez pedig az a módszer, amikor az olajat a magokból valóban hidegen sajtolásra alkalmas sajtológéppel sajtolják ki, azonban a magokat felhevítik közvetlenül a sajtolás előtt.

Ezzel is legyél nagyon óvatos, hiszen a hőkezelés és az általa okozott károk ebben az esetben is fennállnak. Az így készült olaj sem tekinthető szerintem valódi hidegen sajtolt olajnak, hiszen az igaz, hogy maga az olaj nem lett hőkezelve, de előtte a magok igen, így már a mag értékes összetevői is károsodhatnak.

Nem egyszerű eligazodni, igaz?

Tudom jól, van benne tapasztalatom. De én azért írom ezt a blogot, hogy neked segítseg és neked már ne kelljen ezekkel a kérdésekkel foglalkoznod, hanem tudd, hogy melyik is az az olaj, ami valóban az egészségedet szolgálja.

Ha úgy érzed, hogy még maradtak kérdéseid, akkor kattints az alábbi képre és nézd meg az egyetlen olyan könyvet Magyarországon, mely kizárólag a hidegen sajtolt olajokkal foglalkozik. Ebben mindent leírtam, amit csak tudnod kell az olajok készítéséről, vásárlásáról, fogyasztásáról és felhasználásáról! 🙂

Karácsony előtt nagyon elfogyott, de mától újra rendelhető!!!