Bár elvileg a tökmagolajról és a növényi olajokról szól a blog, azért érdemes megnézni azt is, hogy a héj nélküli olajtök – melyből sajtoljuk a tökmagolajat – honnan származik, hogy került hazánkba és mi kell ahhoz, hogy bőséges terméssel ajándékozzon meg bennünket.
Az olajtök Dél-Amerikából származik, szereti a humuszos, jól átszellőzött talajt. Elsősorban szélvédett területeken érdemes ültetni. A növény vízfelhasználása jelentős, a talaj vízkészletét jól hasznosítja, mivel kiterjedt gyökérzettel rendelkezik. Pont emiatt a tulajdonsága miatt sorolják a szárazságtűrő fajták közé.
Vetéskor figyelni kell arra, hogy a talaj +10 °C hőmérsékletű, a magágy, melybe vetjük a magokat pedig viszonylag sekély, 3-5 cm-es mélységű legyen. A magok kelését jelentős mértékben befolyásolja a levegő hőmérséklete is, 12 °C-on általában 10-12 nap alatt kel ki, 18 °C-on 8, nap, ha ennél melegebb van, akkor akár 6 nap alatt is kikelhet.
Fagyérzékenység szempontjából azt kell tudni, hogy ha a tök még nem nőtt meg, de már kicsírázott, akkor -1, -2 °C-os rövid idejű lehűlést még elvisel. Ha a levegő hőmérséklete napközben csak 6-8 °C, akkor az gyakran negatív hatással van a növényre.
A tök virágzása június közepén-végén kezdődik és július közepéig, a növény éréséig tart, a betakarítás pedig szeptember második hetében kezdődik. Ez éppen aktuális, ilyenkor a földeken lévő tököket egy sorba rendezik, hogy a gépi betakarítást megkönnyítsék. Ha esetleg valaki ilyenkor jár egy-egy tökföld mellett, ahol már katonás sorban állnak a tökök, akkor az azt jelenti, hogy ott már elkezdték a betakarítást.
Azt hogy az olajtök már megérett onnan láthatjuk, hogy a szára már szárad, a termés színe sárga csíkozottá válik (ez persze fajtafüggő), a magok elválnak a termés húsától és a mag nedvességtartalma 40% alatti. Érdemes próbaszedést végezni, ilyenkor azt kell megfigyelni, hogy a magok mennyire fejlettek (teltnek, sötétzöld színűnek és azonos nagyságúnak kell lenniük) és mennyire könnyen válnak le a termés húsáról.
A betakarítás után szinte azonnal meg kell mosni a tökmagot, mert a késedelmes mosásnak súlyos következményei vannak. Ilyen esetben lejön a mag zöld héja, valamint rodhadt íze lesz a tökmagnak. A megmosott mag nedvességtartalma 35-40% között van, melyet rövid idő alatt 6-8%-ra kell leszárítani. A mag szárítása közben figyelni kell arra, hogy először akkor szabad megkeverni a száradó magot, mikor már a szárítási folyamat előrehaladott, különben a mag jellegzetes zöld színe lekophat.
Tisztítás és szárítás után a magok csak élelmiszer tárolására alkalmas, új zsákba lehet tölteni. Figyelni kell, hogy a zsák ne maradjon nyitva, illetve hogy a raktár mentes legyen rágcsálóktól és elzárható a madarak elől.
A feldolgozás a hidegen sajtolt tökmagolaj esetében zárt rendszerű, csigás préssel történik, mely során minden külső szennyeződéstől mentes, kellemes aromájú, sötétzöld színű olajat nyerünk.
A hidegen sajtolás nem használunk magas hőmérsékletet, így az olaj értékes vitamin- és ásványianyag-tartalmából nem veszít.
Fogyasszuk napi rendszerességgel (1-2 kanál) egészségünk megőrzése érdekében!