Olvasod a cikkeket az interneten és számos olyan kifejezés jön szembe veled, amit nem értesz?
Mit jelent a hidegsajtolás, a hidegen sajtolás, a kíméletes pirítás, a melegen sajtolás, a hagyományos sajtolás, őrségi sajtolás és a többi?
Nem könnyű eligazodni ebben az információrengetegben. De én most segítek neked, hogy ha legközelebb olajat szeretnél vásárolni, akkor már pontosan tudd, hogy mire is van szükséged!
Kezdjük legelőször a hidegen sajtolással, mely tulajdonképpen ugyanaz, mint a hidegsajtolás. A hidegen sajtolásnak a legfontosabb ismérve, hogy a magokat a tisztítás és szárítás után nem vetik alá semmilyen beavatkozásnak, hanem hidegen, egy csigás prés segítségével kisajtolják. Az olajos magok nincsenek ledarálva és semmilyen adalékanyag nem kerül hozzáadásra a sajtolás során (hogy miért hangsúlyozom ezt ki ennyire, arról kicsit lejjebb írok majd).
A hidegen sajtolás menete
A betakarítás után a magokat megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a levegő hőmérséklete ne legyen túl magas.
Száradás után hűvös, száraz és szellős helyen tároljuk a magokat, majd így kerülnek bele a sajtoló gépbe.
A sajtolás előtt nem módosítjuk a szerkezetüket, azaz nem daráljuk le a magokat és nem is pirítjuk meg őket. Ahogy a jobb oldali képen is látod.
A sajtolás során ügyelünk arra, hogy az olaj hőmérséklete ne emelkedjen 40°C fok fölé, így őrizzük meg az adott olajos mag értékes vitamin és ásványi anyag tartalmát. Mi a GastrOlaj olajainknál nem alkalmazunk mechanikai szűrést. Olajainkat természetes ülepítéssel tisztítjuk és a megrendelések függvényében, igény szerint palackozzuk.
Kíméletes pirítás, melegen sajtolás, olajütés, hagyományos és őrségi eljárás
Ezek a kifejezések számomra mind ugyanazt jelentik. Azt a fajta eljárást, melyek már hosszú ideje alkalmaznak például Magyarországon az Őrségben, illetve Szlovéniában és Ausztriában is. A hagyománya nagyon régi időkre nyúlik vissza.
A technológia lényege, hogy a magokat a betakarítás, szárítás és tisztítás után ledarálják, sóval és vízzel összegyúrják, majd az így kapott masszát magas hőmérsékleten lepirítják. Az így kapott massza kerül bele egy olajprésbe és úgy sajtolják ki belőle az olajat.
Az eredmény egy rendkívül karakteres, gazdag ízvilágú olaj, mely az említett pirításnak, pörkölésnek köszönhető.
Egy gond van csak vele, hogy a magas hőmérséklet hatására sérülhetnek az adott olajos magvak értékes összetevői, így élettani hatás szempontjából kevésbé értékesek, mint a valódi hidegen sajtolt olajok.
A világháborúk idején rendkívül értékes volt az emberek számára az olajütéssel készült növényi olaj. Később azonban a termelők azért alkalmazzák a magok összezúzását és pirítását, hogy nagyobb kihozatalt érjenek el. Ez utóbbi egyre szélesebb körben terjed és ez eredményezi azt is, hogy a piacon található növényi olajok árai között óriási különbség van. Gondolj csak bele, hogy ha egy adott mennyiségű magból majdnem kétszer annyi olajat tud valaki kipréselni a hő hatására, akkor nyilván olcsóbban is tudja adni. Az már más szempont, hogy élettani hatás szempontjából nem annyira értékes az így elkészített olaj, így aki kifejezetten egészségmegőrzés céljából szeretné fogyasztani, az sajnos nem éri el ugyanazt a hatást, mintha valódi hidegen sajtolt olajat fogyasztana. A kíméletes pirítás megfogalmazás is nagyjából ugyanezt az eljárást takarja, ott is a pirításon van a hangsúly.
Érdemes tehát nyitott szemmel járni és alaposan odafigyelni a vásárláskor!
Ha szeretnél többet megtudni a hidegen sajtolt növényi olajokról, illetve szeretnél hasznos tanácsokat, felhasználási tippeket és recepteket kapni, akkor iratkozz fel hírlevelünkre és hétről hétre küldök neked nem csak hasznos, hanem használható információkat is!
Kezdd azzal, hogy letöltöd a Növényi olaj kisokost, amit ajándékba készítettem Neked! Kattints a képre: