Sokan azt mondják, hogy nagyon magas a hidegen sajtolt olajok ára. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért ilyen drága a hidegen sajtolt olaj.
Nos, valóban, ha megnézed a kínálatot, akkor láthatod, hogy vannak nagyon olcsó növényi olajok és vannak magasabb árfekvésűek.
Én, személy szerint azt szoktam válaszolni, hogy a hidegen sajtolt olajok ára nagyban függ a készítés módjától. Mert bizony itt is vannak félreértések, félrevezetések, melyekkel jó, ha tisztában vagy!
Ha eddig nem hallottál ezekről a félreértésekről, akkor olvass tovább, mert ma tiszta vizet, azaz olajat öntünk a pohárba! 🙂
Először beszéljük át azt, hogy jórészt milyen fajta növényi olajokról beszélhetünk:
- Hidegen sajtolt növényi olajok
- Melegen sajtolt/pirított eljárással készült növényi olajok
- Hidrogénezett olajok – ezekről nem szívesen írok részletesen; azt az étolajat értem alatta, amelyet a boltokban is megvásárolhatsz napraforgóétolaj néven – ezt azonban durva vegyi folyamatoknak vetik alá, úgyhogy érdemes a fogyasztását minimalizálni
1. Hidegen sajtolt növényi olajok
Véleményem szerint ezek a legértékesebb növényi olajok, mert a készítésük során ezzel az eljárással őrizhető meg leginkább az adott olajos mag értékes vitamin és ásványianyag tartalma.
A készítést úgy képzeld el, hogy a magokat megtisztítjuk, majd egy csigás présbe tesszük és kisajtoljuk belőlük az olajat. Nem használunk magas hőmérsékletet, nem engedjük, hogy a magok és az olaj hőmérséklete 40°C fölé emelkedjen.
Mivel itt nincs melegítés, hevítés, ezért a hidegen sajtolás során egy adott mennyiségű magból kevesebb mennyiségű olaj sajtolható ki. Értelemszerűen így kisebb kihozatallal dolgozunk, amiből következik, hogy a valódi hidegen sajtolt olaj drágább (mivel több alapanyagot kell felhasználnunk egy adott mennyiségű olaj előállításhoz). Majd mindjárt kifejtem bővebbe is, hogy ezt miért tartom olyan fontosnak.
2. Melegen sajtolt/pirított eljárással készült olaj
Elérkeztünk a növényi olajok egy másik készítési módjához. Ez egy régi készítési mód, melyet olajütés néven is emlegetnek és amelynek nagy hagyománya van Ausztriában és Magyarország nyugati felén.
Nagyon sok gyártó használja ezt a módszert sajnos nem hagyományőrzés céljából, hanem azért, mert a magok melegítésével több olajat tudnak kisajtolni egy adott mennyiségű magból. Az egyetlen probléma ezzel az olajjal, ha valaki ugyanolyan értékesként tünteti fel, mint a hidegen sajtolt változatot, annak ellenére, hogy a melegítés hatására sérülhetnek az értékes összetevők.
A probléma akkor kezdődik, amikor valaki melegíti a magokat és hidegen sajtoló gépbe sajtolja ki és ráírja, hogy valódi hidegen sajtolt olaj. Arra hivatkozik, hogy olyan géppel készíti, de elfelejti azt az apró tényt, hogy a magokat hevíti, kárt okozva így az értékes összetevőkben. Gondolom nem nehéz kitalálnod, hogy mivel melegíti a magokat, ezért egy adott mennyiségű magból több olajat tud kisajtolni, azaz jobb kihozatallal dolgozik, ebből pedig az következik, hogy olcsóbban tudja tartani az adott olaj árát.
Most már látod, hogy jelentős mértékben befolyásolhatja a hidegen sajtolt olaj árát maga a készítés módja.
Ha alaposan végigolvastad a bejegyzést, akkor azt is láthatod, hogy nem csak az olaj árát, hanem az olaj minőségét, élvezeti értékét és jótékony hatásait is befolyásolja az, hogy melegítik-e a sajtolás során.
Ha szeretnél a témáról többet megtudni, akkor jó szívvel ajánlom Olajozott egészség című könyvemet, melyben részletesen elmondom, hogy miért fontosak a szervezet számára a növényi olajok, hogyan hatnak rád és hogyan segítenek neked, ha természetesen szeretnéd megőrizni az egészségedet. Kattints a képre és nézd meg miről szól!
